Bemutatjuk Tolna megyét

Adatok

Lakosság: 238 ezer fő
Terület: 3700 km2
Megyeszékhely: Szekszárd

Városok

Szekszárd - 34 ezer fő
Dombóvár - 20 ezer fő
Paks - 20 ezer fő
Bonyhád - 14 ezer fő
Tolna - 11,5 ezer fő
Dunaföldvár - 9 ezer fő
Tamási - 8,5 ezer fő
Bátaszék - 6,5 ezer fő
Simontornya - 4,5 ezer fő
Nagymányok - 2,5 ezer fő
Gyönk - 2 ezer fő

Történelem, földrajz, turizmus, gazdaság

Szent István korának vármegyerendszerének része volt már Tolna is. Mai címerét I. Habsburg Lipóttól kapta 1699-ben. A megyeszékhely 1727-1779 között Simontornya volt, ezen intervallumon kívül a központ Szekszárd volt, amely viszont csak a XX. század legelején, 1905-ben szerzett újra városi rangot. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a vármegye székhelyi címéért folytatott versengésben Gyönk is részt vett. Földrajzilag a megye a Dunántúli dombság és az Alföld határán fekszik, délen a Mecsek, északon a Mezőföld határolja. Vadállományáról híres a gemenci erdő, amely a Duna árterében fekvő mocsaras területet jelenti Szekszárd vonalától kb. Pörbölyig. Több világbajnok gímszarvast lőttek ki itt, hajdan neves személyiségek jártak rendszeresen vadászni ide. Míg gímjeiről Gemenc, dámvadjairól a gyulaji erdő híres. Népi kultúrájáról ismert a Sárköz, amely szintén Szekszárdtól délkeletre terül el. Jelentős német kisebbség él a megyében, a Völgységben sok településen őrzik hagyományaikat a svábok. Turisztikailag a szekszárdi borvidéket lehet kiemelni - az utóbbi évek fejlesztéseinél viszonylag nagy hangsúlyt kapott a borturizmus. A Dombóvár melletti Gunaras gyógyfürdőjéről híres, Hőgyészen pedig négycsillagos szálló működik a festői Apponyi-kastélyban, amely egy több, mint öthektáros arborétumban fekszik. Simontornya XIII. századi vára ma is látogatható, Vármúzeum várja a látogatókat. A megye ipara kevésbé jelentős, viszont kiemelhető az ország egyetlen nukleáris erőműve, amely Paksott működik. Tamási és Pörböly vidékén az erdőgazdálkodás, a mezőföldi területeken pedig a mezőgazdaság a jellemző.

Közlekedés

Közúton Budapestről a 6 sz. főúton lehet megközelíteni a megyét, emellett több jelentősebb másodrendű főút is vezet a megyén keresztül. A régiót 2010-ben érte el az M6-os autópálya. Tolna megyét három híd köti össze a Dunán keresztül Bács-Kiskun megyével: egy Bajánál, amely híd már nem tartozik a megyéhez, egy Dunaföldvárnál és egy Szekszárdnál, amely 2003. júliusában került átadásra és az M9 sz. autóút vezet át rajta. A másik két híd eredetileg vasúti összeköttetést is biztosított, ezek közül már csak a bajai bír ilyen funkcióval. A megyeszékhelyen nem vezet keresztül vasúti fővonal, azonban napi egy pár InterCity vonat biztosítja az összeköttetést a fővárossal, emellett biztosított a közvetlen eljutás a szomszédos megyék nagyobb települései közül Bajára InterRegio vonattal. A Budapest-pécsi fővonal Dombóváron vezet keresztül. Ebben a városban alakítottak ki nagyobb vasúti csomópontot, rendezőpályaudvarral és fűtőházzal. Az egykori Bátaszék-Pécs vasútvonalat a '90-es évek derekán bezárták, vonatpótló autóbuszok közlekednek a dimbes-dombos útvonalon. A megyében a Gemenc Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. szolgáltat fehér-zöld színű buszaival.


UGRÁS A LAP TETEJÉRE - Jump to the top

VISSZA - Back

© BUSPORTonline