Szekszárdi városnézés

Bevezető

Azt hiszem mondhatom, hogy lokálpatrióta vagyok: minden nyűgével és bajával együtt szeretem azt a várost, amelyben a világra jöttem. Ez Szekszárd. Arra szeretném buzdítani az Olvasót, hogy látogasson el hozzánk, mert az eddigi tapasztalatok alapján az idegennek egy nagyon kellemes és kedves városka a miénk és remélhetőleg szép nyomokat tud hagyni az emlékezetben. Ugyan ez egy buszbarát honlap, mégis szorítanék egy kis helyet egy rövid bemutatónak, amely a szülővárosomról szól. Nézzük tehát, mit is érdemes megnézni Szekszárdon!

A romantikus fekvés

Szekszárd három tájegység: a Dunántúli-dombság, a Mezőföld és az Alföld találkozásánál terül el. Az Alföld e dunántúli nyúlványát Sárköznek nevezik, amely hajdan egy hatalmas láp volt. Ma egy hagyományokban gazdag táj, amely néhány falut foglal magába és a központja Decs. Messzeföldön híres hagyományőrző esemény a sárközi lakodalom, de rengeteg folklórral kapcsolatos fogalom nevéhez kapcsolódik még a "sárközi" jelző.

Szekszárd város hét domb keleti oldalába épült, csakúgy, mint Róma örök városa. Ezek északról dél felé haladva a következők: Palánki-hegy, Bottyán-hegy, Előhegy, Bödő, Bartina, Bakta és Cinka. Ezeket a dombokat temérdek völgy tagolja, amely völgyekben terem a híres szekszárdi vörösbor. A leghíresebb dűlők közé tartoznak a Csatári-völgy és a hozzá tartozó oldalágak, így például az Iván-völgy, a Porkoláb-völgy, a Csötönyi-völgy, Faluhely, Gesztenyés vagy a Baranya-völgy. Hasonló a Parászta völgye a Lisztessel, vagy a Faddi-völggyel. Egykoron az egész Bakta hegy oldalát szőlőültetvény borította - ma lakótelepek panelházai magasodnak a tőkék emlékének helyén.

Történelmi gyökerek

A város helyén már az őskorban is élt ember a régészeti leletek nagy számának tanúsága szerint. Majd az ókori Római Birodalom egyik hadi útja vezetett keresztül ezen a tájon, Mursát (a mai Eszéket) Aquincummal összekötve. Így alakult ki itt egy jelentősebb katonai tábor: Alisca. Majd a népvándorlás korában avarok éltek itt egészen a honfoglalásig, amíg a fejedelmi törzsek ide is be nem tették a lábukat. Később királyi birtokká vált. I. Béla királyunk bencés apátságot alapított itt, majd ezt a helyet választotta végső nyughelyéül is. A XIII. századtól a Kelet-Dunántúl egyik legtekintélyesebb hiteles helye és már ismeretes volt a mai Szekszárdhoz hasonló helynév is. A XV. század végén már népes mezőváros. A török idők kezdetén hamar idegen kézre kerül, mivel a Konstantinápoly-Buda hadi útvonalon feküdt. Szulejmán erre vonult Buda és Bécs alá pusztító seregével. A törökvész elvonultával 1696-ban mindössze 12 családfőt és 11 fiúgyermeket tudtak összeszámolni az elsorvadt településen. Mérey Mihály apátnak köszönhető az újjáépítés és a város németekkel való újratelepítése. Neki köszönhető a szőlőművelés újraindítása is, hiszen ennek errefelé már a rómaiak óta hagyománya volt. A szépen fejlődő Szekszárd 1779-ben Tolna vármegye széhelye lesz. A XIX. század első felében alakul ki a régi városközpont, a mai Béla király tér. A Garay tér sarkán állt egy kis ház, amelyben 1812-ben Garay János, a reformkor neves írója és publicistája született. Az ő tollából származik az Obsitos című mű, amelynek főhőse - Háry János, az ízes szekszárdi emberekről lett mintázva. Liszt Ferencnek is kedves tartózkodási helye volt Szekszárd. Négyízben látogatott barátjához, Augusz Antal báróhoz. A Béla térről nyílik egy kis utca, amelyben nagy költőnk, Babits Mihály látta meg a napvilágot. "Röpülj, lelkem, keresd meg hazámat! Áll a régi ház még, zöld zsaluja mögött halkul anyám mélabúja..." - írta a Hazám! című versében szülővárosáról. A XX. század urbanizációjának és iparosításának hatására nagyot változott a város képe. Az addig szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó városba könnyűipari üzemeket telepítettek. Többek között ennek is köszönhetően a lakosság száma is ugrásszerűen ívelt felfelé. A '70-es, '80-as években új lakótelepek épültek a dombokon és a síkon egyaránt. Napjainkban 38-39 ezer körülire tehető a populáció. Az utóbbi években is sikerült több új infrastruktúrális fejlesztést megvalósítani. Elkészült a belvárost tehermentesítő út, 2003-ban felépült a környék első bevásárlóközpontja, majd 2006-ban elkészült a nagyon régóta tervezett sétálóutca, 2010 óta pedig autópályán is elérhető a tolnai megyeszékhely.

A séta

A fasortól a városközpontig

A sétánk kezdőpontját stílszerűen és praktikusan az Autóbusz-állomáshoz tűztem ki, hiszen a tömegközlekedési eszközökkel ide érkezhet meg az utazó, mind vonattal, mind busszal. Az autóbusz-állomás melletti patakon átívelő hidacskán elindulva tudunk a városközpontba jutni a "fasoron", amely valóban egy elég koros platánsort jelent. A fasoron sétálva először jobb kéz felől a XX. század elején épült neoklasszicista stílusú evangélikus templomot, majd pár méterrel odébb, a sétányt keresztező utca másik oldalán, balkézről a Wosinsky Mór Megyei Múzeum hatalmas neoreneszánsz épületét tekinthetjük meg. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy a XX. század legelején, amikor a múzeum is épült, ez volt a város keleti széle - voltaképpen a múzeum és a vele szemben lévő ház volt a két utolsó épület a város keleti szélén.

A Múzeum háta mögött a művészeti értékeket kevésbé képviselő egykori Gemenc szálló várja a jobb sorsot. Az 1970-es vadászati világkiállításra épült, erről emlékezik meg a szálló múzeum felőli sarkánál álldogáló szarvasos szökőkút, amely eléggé beleolvad az elburjánzott növényzetbe. A szálloda után az egykori zsinagóga áll, amely ma a Művészetek Háza elnevezést viseli: koncerteknek, előadásoknak, kiállításoknak, házzasságkötéseknek és egyéb ünnepélyes eseményeknek ad otthont leggyakrabban. Az épület romantikus stílusban épült a XX. század fordulóján, majd egészen az 1960-as évek elejéig zsinagógaként működött. Ekkortól egészen a '70-es évekig üresen állt, majd felújítását követően 1984-ben nyitotta meg újra kapuit, már mint Művészetek Háza. Az épületen belül figyelemre méltó a 224 égővel világító hatalmas csillár és az országos viszonylatban is az egyik legnagyobb koncertorgona, amelyet a drezdai Jehmlich orgonagyár épített 1989-ben. Továbbhaladva a 2002-ben leleplezett Szent István szobrot láthatjuk, a tér neve akkor változott Mártírok teréről Szent István térre. A szobor a szintén a közelmúltban felújított Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll. A "művház" környékén azonban nem ez az egyetlen szobor: a bejárattal szemben áll az intézmény névadójának, Babitsnak a szobra. Szintén az épülettel szemben, kicsit arrébb, a fák között bújik meg az 1924-ben felavatott Bajtársak emlékműve, amely az I. világháború áldozatainak állít emléket. A Művelődési ház mellett pedig a Prométheusz-park található, amely kedvelt célpontja a város lakóinak, akik a hétköznapokban egy kis nyugalomra vágyank és szívesen üldögélnek a fűben egy kicsit. A park dísze a tüzet a feje felett hordozó Prométheuszt ábrázoló szobor, amely Varga Imre, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása és az antwerpeni Prométheusz szobor tökéletes másolata. A parkban eredetileg 300 fajta növény és cserjefajta élt Mőcsényi Mihály professzor tervei szerint, mára azonban ennek már csak töredéke létezik. A Prométheusz park fölé magasodik az egykori MSZMP székház, amely ma irodaházként funkcionál. Érdekességként említhető meg, hogy a pártház tetején még elég jól látszik az egykor azt díszítő vöröscsillag helyének körvonala. A pártház mögött a Liszt tér közepén áll a Millecentenáriumi emlékmű az eltelt 11 évszázadot jelképező egymásra helyezett siklósi márványlapjaival, valamint az utca felől látható az 1992-ben állított Háry-szobor. Egyébként a nagy fákkal tarkított téren állt hajdan a Korzó, majd a '70-es évek szocialista típusú átépítéseinek ez a szép szecessziós bazársor is áldozatául esett.

Garay tér

A Garay teret lezáró főutca Duna felőli oldalán - amely voltaképpen már nem is a Garay tér - a vasút felé vezető Szent István tér két oldalán két jelentősebb építészeti alkotás található. Arccal a vasút felé a jobboldali saroképületet Diczenty László építette a legjobb anyagokból a legjobb mesterekkel. Az építész tönkre is ment az építkezés költségei miatt. Az épületet a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vette meg tőle és ma is bankoknak ad otthont. A sarkon levő kapun (amely ma az Erste Bank bejárata) nem is olyan rég még az "50-esként" ismert élelmiszerboltba lehetett belépni, de a központunk "elbankosítása" ezt az üzeletet is felfalta. Azonban az épület emeletén és a Szent István tér felőli modern kiegészítésében már jó ideje az OTP székelt és székel ma is. Az épülettel átellenben a baloldali kék saroképület pedig a báró Augusz Antal-féle ház, ma a Liszt Ferenc Művészeti- és Zeneiskola. A több részből felépülő épületegyüttesben vendégeskedett több alkalommal Liszt Ferenc is. Később kaszinónak is adott otthont.

Garay-szoborA Garay tér lett az új sétálóutcánk. Középütt a tér névadójának, Garay Jánosnak a szobra áll, amely Szárnovszky Ferenc alkotása. A szobor oldalán található dombormű pedig Köllő Miklós keze munkáját dícséri. A hegy felé állva - szembe a szoborral - jobb kéz felől a régi Szegzárd Szálló épülete található. A mai kinézetét Lechner Ödön tervezte szecessziós stílusban. Falai között sok híres színész, politikus és művész szállt meg. Egy másik érdekes esemény a Szálló történetében, hogy 1877-ben itt mutatták be Európában elsőként a telefonkészüléket. A Szálló mellett az egykori Polgári Fiúiskola, később Garay János Általános Iskola, ma Szent József Katolikus Általános Iskola található, amelyet Stann Jakab tervezett és épített 1878-79-ben későromantikus, koraeklektikus stílusban. A tér ezen oldalán tovább felfelé a Várfal húzódik. A másik oldalon a főutca sarkán a hajdani Pirnitzer, majd Otthon Áruház épülete áll, amely jelenleg banknak és üzleteknek ad otthont, illetve részben üresen várja a jobb sorsot. Amíg meg nem szűnt az Otthon Áuház, addig ez volt Szekszárd legrégbbi kereskedőháza. A tér e felén felfelé haladva a következő épület az egykori Világ Mozgó, azaz a régi mozi épülete. Jelenleg a Deutsche Bühne (Német Színpad) előadásait lehet itt megtekinteni. Ez Szekszárd önálló színitársulattal rendelkező színháza. Ez az épület is a szecessziós stílus jegyeit viseli magán.

Diczenty-ház
A Diczenty-ház | Az Augusz-ház | Az egykori Szegzárd szálló

Béla király tér

A Béla tér esteInduljunk el felfelé a Garay téren a domb irányába! A történelmi városközpont a Béla király tér. A teret a Belvárosi római katolikus templom óriása uralja. 1802 és 1805 között épült Thaller József, a császári udvar első építészének tervei alapján a neobarokk copf stílusban. Mende-mondák szerint ez Közép-Európa legnagyobb egyhajós temloma, de erre megerősítést még sehol nem találtam. A templom melletti füves téren egykor a Béla téri Általános Iskola állt. Ma egy kis park fekszik itt, amelynek közepén I. Béla szobra rejtőzik a tujafák között. A tér oldalán a régi Vármegyeháza klasszicista homlokzata fehérlik. Az épületet Pollack Mihály tervei alapján épült. Udvarában találhatóak az egykori bencés apátság romjai. A tér hátuljában a Tolna megyei bíróság épülete, azaz az Igazságügyi Palota valamint a templom mögött a börtön áll. A temlommal szemben a város legrégebbi köztéri szobraként számontartott Szentháromság magasodik emléket állítva a XVIII. században dúlt pestisjárvány áldozatainak. A negyedik meghatározó épület a téren maga a Városháza. 1846-ban adták át eredetileg a klasszicista irányzat jegyeivel, majd a XX. század első éveiben megsüllyedt és átépítették akkor már szecessziós stílusban.

Belvárosi rk. templomBelvárosi rk. templomBelvárosi rk. templom belő tereBelvárosi rk.
VármegyeházaVárosházaVárosháza
A Belvárosi "Urunk mennybemenetele" templom | I. Béla szobra | A vármegyeháza | A városháza | A Bezerédj utca

Kilátó

A városháza melletti Bartina ABC sarkán induló Munkácsy utcán vágjunk neki a Kilátóhoz vezető túránknak. A Munkácsy utcáról az első jobb oldal felé kiágazó meredek kis utcácskára forduljunk be. Innen már nem kell elfordulnunk sehova, mert ez a közöcske egyenesen vezet a kilátóhoz. Néhol (az Ibolya utca végén) úgy tűnhet, hogy egy ház udvarába kell behatolnunk, de ez ne riasszon el bennünket. A kaptató vége felé már csak néhány erdei lépcsőfokot kell megmásznunk, hogy feljussunk a Kálvária három keresztjéhez, amivel ránk köszön a hegytető. Itt található a város egyik jelképe, a "Szőlőszobor", amelyet Kiss István, Kossuth-díjas szobrászművész alkotott. Felhágva a kilátó-szoborra elénktárulkozik az a látvány, amiért azt hiszem, hogy érdemes feljönni ide újra és újra. A távolban akár Paks és Baja magasabb épületei is kivehetőek, de a közeli falvak szinte a lábunk előtt hevernek: Mözs, Decs és Őcsény, Szekszárd pedig teljes mivoltában megmutatja magát. A hátunk mögött pedig megláthatjuk a városunk falusias arcát is, a Felsővárost, majd ha a szemünk a hegyek oldalára kalandozik, körbe-körbe szőlőket láthatunk.

FelsővárosTörténelmi belvárosA kilátó
Kálvária

Pincézés

Az úticélunk most az Istifángödre pincesor lesz. A szőlőszobortól induljunk el a lefelé vezető köves-aszfaltos úton. Ez az út határozza meg az irányt, amely felé kell haladnunk, bár lesz közben némi kanyargás. Először a fűtőműhöz kell lejussunk, amelyet a magas kéményéről ismerhetünk meg. Itt majd jobbra az Alisca utca felé forduljunk és ez az utca le is vezet majd minket a Csatári torokba. A zöld tízemeletes paneltömbnél jobbra kell forduljunk, majd végig ezen az úton amerre vezet, majd átérve egy kis hidacskán egy buszmegálló után figyeljünk egy kis közt jobbra. Ki is van táblázva maga Istifángödre is, és több pincészetnek is van útbaigazító táblája a sarkon. Pár 10 méter után felérünk a pincesorhoz. Aki pincézni vágyik, az biztos talál nem egy gazdát itt, aki szívesen látja, és megvendégli egy-két pohár jófajta szekszárdira. Ez itt a reklám helye: ha szerencséje van a látogatónak, akkor megtalálja a saját pincénket is: egy fehérre meszelt barnaajtós tanyában székel a Tokai Pince. (az alábbi képen is látszik baloldalt, az első, csak félig látszó tanya után az első; a házszáma 17.)

Istifángödre
Istifángödre

Visszatérés

Miután megízleltük a kadarkát és a kékfrankost, induljunk visszafelé amerre jöttünk. Eljöttünk az imént egy buszmegálló mellett, amelyből most vissza fogunk indulni a buszpályaudvarra. A kis hidacska után keressük a megállót! A neve: Csatár, harangláb és valóban kell lennie mellette egy haranglábnak. A pályaudvar felé menő 6-os buszt kell kinéznünk magunknak! A 8-9-es vonalcsoport járataival csak a Nyomdáig tudunk eljutni, mert az nem megy le az buszállomásra.

Néhány hasznos tanács és tudnivaló a buszozáshoz

A szekszárdi helyijáratok nem tartoznak a legsűrűbben közlekedők közé, így sajnos inkább nekünk kell alkalmazkodnunk a járatokhoz. Ezért próbáljuk először kinézni a megfelelő járatot, és majd már ennek tudatában nézelődjünk. A menetrend elérhető ITT. A helyijáratos jegy ára 175 Ft (2011. január).

Térkép


Nagyobb térképre váltás

Remélem sikerült egy kis kedvet hozni a túrázáshoz illetve a városkánkhoz. Amennyiben igen, akkor jó szórakozást és kellemes időtöltést kívánok Szekszárdon!

Tokai Tamás

Felhasznált irodalom:


UGRÁS A LAP TETEJÉRE - Jump to the top

VISSZA - Back

© BUSPORTonline